1950 – Az „Autó” levelesládájából

„A sztahánovista mozgalom egyre szélesedik hazánkban és a sztahánovisták mindjobban megértik azokat a nagy feladatokat, melyek a szocializmus építése és a béke megvédése terén rájuk várnak…Amíg a hős koreai elvtársaink fegyverrel a kézben harcolnak, nekünk elsősorban a munka frontján kell küzdenünk a békefront erősítéséért…”

A hősi munkáért A sztahanovista mozgalom kiemelkedő képviselőinek kitüntetése

A hősi munkáért A sztahanovista mozgalom kiemelkedő képviselőinek kitüntetése kép forrása: wikipédia

A fenti idézet az “Autó” (az Autó-Motor elődje) című lap 1950 augusztus 15.-i számában jelent meg s bár a kortársak nyilvánvalóan pontosan értették a sorok jelentését, az ifjabbak kedvéért talán nem érdektelen felidézni, hogy mi is volt a sztahanovista mozgalom:

A sztahanovista mozgalom, avagy a vállalati hajcsárkodás tudományának megszületése

Habár az ipari forradalomnak köszönhetően a műszaki fejlődés sokat gyorsított a termelés sebességén, a termelésszervezés még az 1800-as évek végén sem volt elég hatékony. A század elején egy amerikai ipari tanácsadó, Frederick Winslow Taylor az elsők között ismerte fel a rendszer hatékonyságának hiányát. Taylor a szakmunkások által végzett munkafolyamatok részletes dokumentálását javasolta, majd annak feladatrészekre bontását, és azt, hogy e részfeladatokat betanított munkásokkal kell elvégeztetni.

Képeslap-a-munkaverseny-eredményeit-elemző-munkásokról - mandab / Thúry György Múzeum

Képeslap a munkaverseny eredményeit elemző munkásokról – forrás: mandab / Thúry György Múzeum

A pártlegenda születése

A taylorizmus a kommunisták érdeklődését is felkeltette. Lenint is érdekelték a taylorista alapelvek, de Sztálin be is akarta illeszteni azokat a szovjet tervgazdálkodásba. Az egyetlen probléma csak az volt, hogy a taylorizmus bizonyos elemei nem illeszkedtek harmonikusan a kommunista ideológia szellemiségéhez, ugyanis a szervezett munkateljesítmény-kisajtolás módszere könnyen összefüggésbe hozható lehetett volna a kommunisták által „vad és rothadó kapitalizmus”-ként jellemzett nyugati világ „embertelenségével”. Ezért vált fontossá a kommunisták számára az, hogy a tervtúlteljesítés mindig önkéntes legyen. A sztahanovista mozgalom névadója Andrej Grigorjevics Sztahanov, a Donyec-medence irminói tárnájának bányásza volt, aki a propagandaanyagok állítása szerint 1935. augusztus 31-én az éjszakai műszakban 5 óra 45 perc alatt 102 tonna szenet termelt ki, a norma által előírt 7 tonna helyett.

Sztahanov (középen) egy bányásztársával beszél Kép forrása: wiki / Eleazar Langman - Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárának Nyomdai és Fotográfiai Osztály (fsa.8e01058)

Sztahanov (középen) egy bányásztársával beszél Kép forrása: wiki / Eleazar Langman – Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárának Nyomdai és Fotográfiai Osztály (fsa.8e01058)

Sztálin: a Pravda sohasem tévedhet

Sztahanov hatalmas teljesítményéről még a szovjet napilap, a Pravda is beszámolt, annyi hibával, hogy Sztahanov keresztnevét Andrej helyett véletlenül Alexej-nek írták. Amikor Sztahanov ez ügyben panaszlevelet írt Sztálinnak, a válasz az volt, hogy a Pravda nem tévedhet, így más megoldás nem akadt, minthogy Sztahanovnak fel kellett vennie az Alexej keresztnevet.

A Kossuth díjas gyalustól a vörös báróig

A sztahanovizmus, amely Magyarországon 1949-től került bevezetésre, a pártbeszámolók szerint még bevezetése évében tömegmozgalommá vált. A sztahanovista teljesítmény hivatalos elismeréséhez a norma többszöri, 200%-os túlteljesítésére volt szükség. Magyarországon 1953-ig összesen 115-ezer sztahanovista oklevél került kiosztásra.

Sztahanovista jelvény

Sztahanovista jelvény – forrás: mandab / Thorma János Múzeum Numizmatikai Gyűjtemény

Annak ellenére, hogy sztahanovista elismerést sokan kaptak, a magyar pártmédiában mindössze csak egy tucat sztahanovista celeb szerepelt folyamatosan. Köztük volt többek közt Pióker Ignác, a híres gyalus, vagy Bordás András és Muszka Imre, a Csepel Vas- és Fémművek két híres sztahanovistája. Ráadásul igazi karriert közülük is csak ketten futottak be, egyikük Pióker Ignác, aki országgyűlési képviselő lett, és Horváth Ede, aki a győri Rába vezérigazgatóiposztját nyerte el, és a Kádár korszak nagy részében ő vezette azt.

Horváth Ede sztahanovista esztergályos

Később őt nevezték a híres-hírhedt „vörös bárónak”, miután a magyar ipar egyik befolyásos szereplőjévé vált.

Horváth Ede Kádár Jánossal - 1960 - Győr

Magyarország, Győr 1960. Jedlik Ányos utca – Apáca utca sarok a mai Gutenberg térnél. Háttérben a Dunakapu tér és a révfalusi Kossuth híd, jobbra a Kreszta-ház. Balról Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetője és Horváth Ede, ekkor a Győri Szerszámgépgyár igazgatója. Jobbról Lombos Ferenc az MSZMP Győr-Sopron megyei bi­zottságának első titkára és Kádár Jánosné Tamáska Mária (táskával a kezében). forrás: Fortepan 217219 / Album059

Ugyan a sztahanovizmus csillaga mára már leáldozott, az alapjául szolgáló taylorizmust ma is széleskörben alkalmazzák az autógyártástól kezdve a TV és számítógépgyártáson át a gyorséttermekig. Magyarországon klasszikus taylorista munkaszervezést alkalmaznak többek között olyan gyorséttermekben, mint a McDonald’s vagy a Burger King.

forrás: mandab / Erdélyi Károly

…s ha már a felvezetőben hivatkoztunk az „Autó” levelesládájára, akkor jöjjön alább az egész rövid, ám tanulságos írás Streit Imre, az Autótaxi N. V. sztahanovista gépkocsivezetőjének tollából:

Az Autó c. szaklap 1950 szeptember 15. címlapja

A sztahánovista mozgalom egyre szélesedik hazánkban és a sztahánovisták mindjobban megértik azokat a nagy feladatokat, melyek a szocializmus építése és a béke megvédése terén rájuk várnak. Ennek bizonyságául közöljük Streit Imre sztahánovistának szerkesztőségünkbe küldött levelét, mely csak egy a sok, hasonló fejlett öntudatot eláruló munkáslevél közül.

bp-1952-majus-15-sztahanovista-taxi-125-kb

Budapest, 1952. május 15. Futó Sándor sztahanovista gépkocsivezető a taxi gépkocsijának ülésén olvas, nyitott ajtó mellett a Dózsa György úton. Hátul a Hősök terének egy részlete látható.
Fotó: MTI Nemzeti Fotótár

„Amíg a hős koreai elvtársaink fegyverrel a kézben harcolnak, nekünk elsősorban a munka frontján kell küzdenünk a békefront erősítéséért.
A sztahánovistákra vár az a feladat, hogy a hatalmas Szovjetúnió példáján, segítségével a munkaverseny szervezésében a Sztahánov-mozgalom kiszélesítésében az új normák túlteljesítésében utat mutassanak. A sztahánovistáknak magukhoz kell ragadniok a dolgozók hatalmas tömegét, az új normák teljesítéséért vívott harcban.
A koreai harcosok példát mutatnak nekünk, hogy lényegesen nehezebb körülmények között milyen hatalmas győzelmeket lehet elérni.
Nekünk a termelésen keresztül kell bebizonyítani a Párthoz való hűséget, mert hiába teszünk ünnepélyes igéretet és nyilatkozatot, ha a termelés és a munkaverseny elmarad.
Buzdítson, lelkesítsen bennünket a koreai példa hősi tettekre a magunk harci frontján, a termelés területén.
Ezzel a tudattal indulunk új harcra a szocialista. versenymozgalom kiszélesítéséért.

STREIT IMRE
Autótaxi N. V.
gépkocsivezető sztahánovistája”

Oszd meg ha tetszett!

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük