1957 – A Moszkvics 402
A 402, mint az első olyan Moszkvics modell, melyet a Szovjetúnióban terveztek és nem külföldi modellen alapult, 1956-ban debütált. Formája követte a kor divatját, és a felhasználástól függően számos változata készült. Volt mozgássérült (402B), egészségügyi szállító (402M), taxi (402T) változat, sőt 57-58 között még egy 15 cm-rel megemelt, 410-es jelű összkerék-meghajtású típus is gyártásba került, melyben az első szovjet crossovert tisztelhetjük. Ezzel szemben a címben említett 425-ös típus nem létezett; a szerző valószínűleg az 1957-ben megjelent 423-as kombira gondolhatott.
A 402-est 1957 júliusáig gyártották, az elkészült 94 080 darabból több, mint 18 000 darab külföldön talált gazdára.
Az alább, teljes terjedelmében következő írás az Autó-Motor c. lap 1957 február 15.-i számában jelent meg, szerzője nem szignálta a munkáját.
A Moszkvics-402-es a moszkvai közlekedési múzeumban. Kép forrása: wiki / DL24
♠
Moszkvics 402/425
Minden olyan típusú autóval, amelyikből több is fut az országban, hosszabb-rövidebb próbautat szoktunk tenni, hogy benyomásainkról tájékoztathassuk az érdeklődőket. Most legutóbb, az újkivitelű Moszkvics 402—425 típust próbáltuk ki, hogy tapasztalatokat szerezzünk vele.
A kipróbálás két szakaszban történt. Először egy még nyers, csupán néhány kilométert futott, majd egy már megfelelően bejáratott kocsival. Az első megállapítások közé soroljuk, hogy ez a típus a hazai közlekedés adottságaihoz kétségtelenül előnyös. Megfelelő a kocsi talajmagassága, rugózása, és a szerkezetek egyszerűsége megkönnyíti az idők során felmerülő javításokat. A kocsi négy ember számára kényelmes, gazdaságos utazást biztosít. Az új Moszikvics feltétlenül a ma korszerűnek nevezhető kisautók, illetve középméretű kocsik közé sorolható. Önhordó ponton-karosszériája, célszerű és jóvonalú orrkiképzése, nagyméretű, hajlított szélvédő és hátsó üvege, jelentős méretű csomagtere egyaránt azt bizonyítja, hogy a kocsi tervezői mindenben a modern követelményeket tartották szem előtt.
A képhez tartozó szöveg: A kormánykerék izléses, egyszerű, a kormányzás könnyű. Ha a volán alatti félkörszerű, fényes ‘harmadik kezet’ újjunkkal magunk felé húzzuk, megszólal a kürt. Az indexkapcsoló a kormányfejhez került, kézügybe, esik, és emellett még automatikusan vissza is ugrik. A sebességmérő árnyékoló ernyőjével pontosan szem előtt van. Az akkumulátorral, benzinnel, olajnyomással és vízhőfokkal kapcsolatos tudnivalókat különálló műszerek mutatják. Sebességváltásnál pedig, ha a kart magunkfelé, térdünk irányában húzzuk — elsőbe kapcsoltunk. Felfelé van a hátramenet. A második fokozat a szerelvényfal irányában tolva a kart, felül, míg a harmadik ebben a síkban, de ismét a láb irányában található. A kapcsolás könnyű, egyszerű. Az egész szerelvényfal kiképzése célszerű, csupán a rádlókészülék állomáskereső gombja került olyan helyre, ahol az első utas térdének mozdulataira néha elfordul. A kocsi fűtése, szellőzése rendkívül jó.
Ezek, úgy véljűk, kivülről is látható adottságok. Ahhoz viszont, hogy a menettulajdonságukat is megtudjuk, be kell ülni a kocsiba és különböző utakon, különféle terheléssel, és sebességgel szükséges autózgatni. Márpedig ki ne szeretne új kocsiba ülni, azzal ismerkedni.
Akinek van kedve — és most megelégszik annyival, hogy csupán az újságon keresztül tart velünk —, üljön gondolatban a lefényképezett kormány mögé egy rövid próbaútra.
♠
Moszkvics-423-kombi-1957 Kép forrása: wiki / Sergey Korovkin 84
Pécs, 1958, Széchenyi tér, távolabb a Dzsámi előtt a Szentháromság-szobor és Hunyadi János szobra, jobbra a Városháza. A képen egy Ikarus-30-as, egy 350-es Csepel és a kép jobb oldalán, háttal egy 402-es Moszkvics. Kép forrása: Fortepan 31210 – Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ / VÁTI