1980 – Egy magyarországi Opel Kadett-D ismertető, és egy tesztvezetés krónikája 2.

A Kadett próbája

Jöjjön tehát az Autó-Motorban 1980 elején megjelent cikksorozat második része, az akkor új Opel Kadett D-ről. Az írást Liener György jegyzi, a másképp nem jelölt fotók Favics Péter munkái. A poszt végén – szokás szerint – megtaláljátok az eredeti cikk nagy felbontású képeit a galériában.

♠

Visszatérünk hát az új Opelhez, amely — miközben mi a hazai utakon jártunk vele — 301 pontszámot kapott a hagyományos zsűrizésen és így “Az év autója” mostani listáján a második helyre került. Egy azonos jellegű konstrukció, a Lancia Delta előzte meg, de erről lapunk más oldalain külön szólunk.
Legutóbbi cikkünkben, amikor a Kadett-típusok történetét ismertettük, felidéztük az első modell 1936-os prospektusának néhány mondatát is, majd az eddigi Kadett generációk gyártási adatait közöltük.

Kép forrása: wikipédia / Sst

Tény, hogy amikor ennek a mai újdonságnak bemutatására sor került, korábbi testvéreiből már legalább 5,1 millió készült el. Ezek a kocsik a saját kategóriájukba tartozó versenytársakkal szemben mindig is tudtak kedvező adatokat mutatni a kényelemre utaló méretekkel, valamint tulajdonságokkal, és nem tűnik túlzásnak az 1980-as Kadett prospektusából idézett meghatározás sem, miszerint: a megbízhatóság, a gazdaságosság és a hosszú élettartam mindig is jellemzője volt ezeknek a típusoknak.

Ugyancsak jellemző volt még a legelső Kadett-kocsik mellső futóművének egészen különleges rugózási megoldása, amit a maga idejében, — vagyis 1936-ban — “General Motors Opel-syneron” rugózásnak neveztek.

Akkoriban az olcsóbb autóknál, maga az egymástól függetlenül rugózott két első kerék is ritkaságnak számított még. Amit pedig több évtizeddel ezelőtt mi szinkron rugóként ismertünk meg, az egy valóban érdekes, olyan különleges lengőkar volt, amely olajjal töltött rugóházban, kettős működésű hidraulikus csillapítókkal segítette elő a viszonylag könnyű súlyú kocsi más módon nehezen biztosítható, valóban jó rugózását és jó úttartását.

Nos, ez a legújabb Kadett szintén mutat sajátságos szerkezetű futóművet. A nagyobb, jóval drágább Opel kocsiknál már kitűnően bevált McPherson mellsőfelfüggesztés a különleges keréktámasszal ügyes megoldás ennél a fronthajtású típusnál is. A hátsó, hosszlengőkaros, úgynevezett miniblockrugó, vagyis a megszokottól formában és méretben egyaránt eltérő különleges csavarrugó mind a helykihasználást, mind az érzékeny működést tekintve nagyon előnyös.

Valamennyi, olyan — személykocsinál, ahol a terheletlen jármű súlymegoszlása 60/40 százalék az első, illetve a hátsó tengelyen, különösen fontos szerepet kap az ötletes felfüggesztés, a megfelelő rugóelem.

A miniblockszisztéma itt elősegítette azt is, hogy a csomagtér, amely a hátsó üléstámla mögött nem kevesebb, mint 440 liter — a támla lehajtásakor pedig, amikor csak elől ülhetnek a kocsiban, 785 liter térfogatú — valóban jól hasznosítható. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az új Kadett kiérdemelje azt az elismerést, amelyet világszerte így fogalmaznak: kívül kicsi, belül nagy. Vagyis kiskocsinak látszó úgynevezett kompakt modell, a bennülők számára viszont meglepően tágas, kényelmes, nagy hasznos teret nyújtó autó.

Végül is, kereken mindössze négy méter hosszú, négy-öt felnőttre méretezett karosszériáról van szó. A két első ülés azért is érdemel külön említést, mert párnázata nem hagyományos kárpitozású, hanem anatómiailag formázott poliuretán habból készült és ez a rugalmas betét támaszkodik a célszerűen állítható sodronyszálas üléskeretre.

Egy autó lényegét tekintve nem nagy ügy, de a gyakorlatban igen sokat számít a kormánykerék bevonata is. Az új Kadett tervezői itt sem spórolták el azt, ami a biztonságos vezetéshez kell, mert igazán jó fogású, minden esetben csúszásmentesen fogható volánról beszélhetünk. A műszerfal pedig mindarról képes tévedésmentes, éjjel-nappal jól látható tájékoztatást adni, ami a mai forgalmi viszonyok között alapvetően fontos. Mindennek logikus ott az elrendezése, vagyis olyan, hogy aki életében először ül be a kocsiba, az is már az első pillanatban mindent a helyén érez, anélkül, hogy bárki elmagyarázná mi hol van, hogyan kapcsolható, hogyan működik.

Túlzás nélkül mondhatom, hogy mindazt, amit ebben a kategóriában sok más autóra utólag így is, úgy is fel szoktunk szerelni, az itt a normál alapkivitelnek gyári tartozéka. Ilyen például: a kontroll-lámpás, fűtőszálas hátsó ablak, az automatikus biztonsági öv, a szinte minden irányba ható, a ventillátor igénybevételekor is zajtalanul működő fűtési, szellőzési, páramentesítő rendszer, az ülések textilbevonata, állítható fejtámlája, a padlózat otthonos hatású zaj- és hőszigetelő szőnyegezése, az érintésre kapcsoló elektromos szélvédőmosó, az ügyesen megvilágított cigarettagyújtó és hamutartó, a kocsi négy sarokpontján adott esetben igazán jól villogó elakadásjelző és még több más ma már luxusnak nem tekinthető ötletes megoldás, hasznos szerelvény.

Nem kétséges, hogy a General Motors — amely változatlanul a világ legnagyobb autóipari vállalkozása — ezzel az új évtizedre kibocsátott új Kadett-sorozattal kimagasló eredményekre számíthat. Európai gyárai közül oz Opel már jó ideje a csúcs körül helyezkedik el, évi termelése alig kevesebb, mint a Volkswagen-műveké. A Kadett pedig most a VW-Golf igen kemény versenytársaként lép a piacra, hiszen valamennyi külföldi szaklap véleménye szerint komfortosabb és sok más vonatkozásban ugyancsak többet nyújtó — igaz, valamivel többe is kerülő — ellenfél. Azt, hogy mennyire szoros lehet a párviadal, jól érzékelteti a következő néhány adat: az Opel Kadett 1,3 N, vagyis a normál változat 1297 cm³-es, 44 kW (60 LE) teljesítményű, 148,8 km/h végsebességű típus. A VW-Golf GLS jelzésű kocsi — amelynek három betűje már bizonyos tuxusjelleget és speciális kivitelt ígér — 1272 cm³-es, de ugyanolyan teljesítményű, vagyis szintén 60 lóerős, négyhengeres, soros motorral rendelkező, ugyancsak fronthajtású kompakt modell, 154,5 km/h maximális sebességgel.

Kép forrása: wikipédia

Ám, korántsem egyedül a Golf-típusokkal hasonlítják ma össze az új Kadett-kocsikat. Elég talán ha konkurrensei közül csupán a következőket említjük: Alfasud N, Austin Allegro, Citroën GS/GSA, Datsun Cherry, Fiat Ritmo, Ford Escort 1,3 Ghia, Honda Civic, Lancia Delta, Mazda 1,4, Mitsubishi Colt, Peugeot 305, Renault 14, Talbot (Chrysler) Horizon, Talbot Sunbeam, Toyota Tercel, Vauxhall Chevette, Volvo 343.

Megjegyzésként még annyit, hogy az általunk most kipróbált Kadett 1,3 N típus az NSZK mai autóárjegyzékében 13235 DM, míg az összehasonlításból kiemelt VW-Golf GLS 12763 DM összeggel szerepel. Ugyanott az Alfasud N (46 kW, 63 LE!) viszont jóval olcsóbb, hiszen annak ára 10900 DM!

Négyajtós, ritkán látott változat – Kép forrása: wiki / Kroelleboelle

Ezek a számok, vagyis az adatok és árak érzékeltetik, hová sorolható az új Kadett, amelynek, mint már korábban említettük, van ennél olcsóbb — 1,2 N jelzésű, valamint ennél drágább, erősebb és gyorsabb 1,3 S jelű — alaptípusa és a teljes sorozatnak még számos más tagja.

A mi próbaútjaink tapasztalatai minden tekintetben igazolták az 1,3 N, vagyis az 1300-as Kadett úgynevezett gyári adatait, és ígért előnyeit. Valamennyi esetben megmutatkozott, hogy az Opel, illetve a General Motors tradícióit és magas színvonalú kutatási, technológiai, no meg gyártási eredményeit rendkívül ügyesen ötvözték, hasznosították ennek az újdonságnak tervezői. Úgy is mondhatnánk, hogy ügyesen fejlesztették tovább a modern európai autóépítés sikeres sablonját.

LIENER GYÖRGY