1973-2017 – A Martinelli (Szervita) téri parkolóház

Építészetileg és üzletileg is sikertelen vállalkozás volt az ország első parkolóháza a pesti belváros szívében, amely látványával évtizedekre rányomta bélyegét a főváros egyik legpatinásabb terére.

A 2014-es állapot a Google Maps felvételén.

Pedig a szándék nemes volt.

Az akkoriban Martinellinek nevezett Szervita téren már a hetvenes évek elején is áldatlan parkírozási állapotok uralkodtak. Azidőtájt a hazai személyautó-állomány ugyan még csak mintegy 250 000-re volt tehető, de a frekventált terület hétköznapokon mégis annyi autót vonzott, hogy az igények jóval túlnőttek a lehetőségeken. Ekkor még nem volt tiltott a parkolás a közeli Vörösmarty, illetve az Engels (Erzsébet) téren sem, de a helyzetet jól jellemzi, hogy e két helyszínen, 100 százalékos kihasználtság esetén is, mindössze 120, illetve 150 autó tudott egy időben várakozni.

Magyarország, 1970, Budapest V. Erzsébet (Engels) tér, a parkoló és a MÁVAUT autóbusz-pályaudvar a Bajcsy-Zsilinszky út felől nézve. – Kép forrása: Fortepan 195405 / Bojár Sándor

Ennél jóval többre volt igény.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy eredetileg a parkolóház építéséről szó sem volt. Az elképzelés szerint az OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) adott ki egy pályázati felhívást a saját irodaházának felépítésére, de a Fővárosi Tanács támogatása mellett szárba szökkent a KÖZTI javaslata, hogy a beépítésre nem kerülő, de a munkákban érintett területeken – az Interag bevonásával – létesüljön egy parkolóház is.

Sajnos.

Magyarország, 1988, Budapest V. Szervita (Martinelli) tér, Mária oszlop, háttérben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) székháza. Balra a Kristóf tér és a Bécsi utca. – Kép forrása: Fortepan 263273 / Lorkó Fanni

Egy ilyen intim térre egy (két) ekkora épületet képtelenség az arányok végletes borítása nélkül megálmodni, de a helyzetet még az is nehezítette, hogy az építkezés befejezésének céldátuma 1971 augusztusa volt (beköltözhető állapot), miközben a tervek 1970 júliusára készültek csak el.

A Martinelli (ma Szervita) téri iroda- és parkolóház helyszínrajza. Kép forrása: lechnerkozpont.hu / Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ / Tervtár, Középülettervező Vállalat

A tér, illetve a téren álló egykori Teleki-palota az 1945-ös bombázásokban olyan mértékben sérült, hogy később lebontásra került.

Magyarország, 1945, Budapest V. Városház utca, balra a Belvárosi Szent Anna-templom (szervita templom), távolabb a Szervita téren a lerombolt Teleki-palota hátterében a Bécsi utca – Fehér Hajó utca sarkán álló ház kupolája látható. – Kép forrása: Fortepan 60134 / Fortepan

A terület a rendezés után egy “placcá” alakult, a Fehérhajó-Petőfi Sándor-Bárczy István utcák által határolt háromszög gyakorlatilag üresen állt: közel huszonöt éven keresztül parknak és játszótérnek adott otthont.

A tér 50-es, 60-as évek beli állapota madártávlatból és a Bécsi utca felől nézve – Képek forrása: Fortepan 13205, Kecskés András és 91847, UVATERV

Az OMFB-irodaház és a parkolóház építése itt kezdődött el 1970 második felében és a korra nem jellemző gyorsasággal az irodaház – kompromisszumokkal – 1971 végére el is készült. A parkolóház átadása “financiális nehézségek” miatt 1973-ra tolódott. (A kivitelező Középületépítő Vállalat és az Interag között ment a pénzügyi adok-kapok.)

Magyarország, 1970, Budapest V. Szervita (Martinelli) tér, a parkoló- és irodaház építkezése. A palánkon a Fővárosi Moziüzemi Vállalat (FŐMO) által forgalmazott film plakátja. – Kép forrása: Fortepan 214296 / FŐFOTÓ

Végül 1973 június 25.-én megnyílt a 47 millió forintos költséggel megvalósult tizenegy szintes “INTERAG” épület. Az OMFB-irodaház ehhez még úgy 52 milliót taksált, így a beruházás teljes költsége verte a 100 millió forintot, ami mai árakon úgy 8,5-9 milliárdot jelentene.

Magyarország, 1976, Budapest V. Szervita (Martinelli) tér, előtérben a Mária oszlop. Balra az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) székháza, szemben ai Interag parkolóház, jobbra a Bárczy István utca. – Kép forrása: Fortepan 139865 / UVATERV

Megnyitott és szinte azonnal megbukott.

A júliusi kötelező körök – “megnyitott”, “átadták”, stb – után, már 73 augusztusában kezdtek felerősödni a kritikus hangok a sajtóban: először – már az építkezést is kísérő – városképet érintő negatív észrevételek kerültek fókuszba, de hamar megjelentek a kivitelezés minőségét tollhegyre tűző vélemények is. Az épület rendeltetésszerű használhatóságát akadályozó súlyos hibák – balesetveszélyesség, az autókat rongáló beázások, tűzveszélyesség, stb – miatt a kerületi tanács építési osztálya még a használatbavételi engedélyt sem volt hajlandó kiadni a parkolóháznak, egy év végi közlés szerint.

Magyarország, 1976, Budapest V. Szervita (Martinelli) tér, parkolóház. – Kép forrása: Fortepan 139862 / UVATERV

Pedig…

Pedig, ha már megépült, akár sikeres is lehetett volna, de a szerény – nagyjából 350 darabos – befogadóképessége ellenére sem fordult elő szinte soha, hogy ne lett volna szabad hely az újonnan érkezőnek. Ennek megfelelően – természetesen – a téren sem csökkent a zsúfoltság egy fikarcnyit sem. Az épület környékén, sokszor tilosban parkoló autósok, ha kérdezték őket, hogy miért nem veszik igénybe a parkolóházat, fő okként rendre az árakat említették.

Magyarország, 1976, Budapest V. Szervita (Martinelli) tér, a felvétel a parkolóház tetőszintjén készült. A háttérben a Belvárosi Szent Anna-templom (szervita templom) tornya látszik. Kép forrása: Fortepan 139861 / UVATERV

Az árak: megnyitáskor minden megkezdett óra 5 forintba, nyolc óra 30 forintba került. A havi bérlet napi nyolc órára 800, napi huszonnégy órára 1400 forint volt. (Összehasonlításul: a KSH adatai szerint Magyarországon az egy főre jutó átlagkereset 1973-ban 2 629 forintra rúgott.) Az utcai fizetős részeken ugyanekkor óránként két forintot kértek.

Az öt forintos óradíjért az épület az alagsorban egy 6 és 22 óra között nyitva tartó szervízzel és egy non-stop Shell-kúttal is várta az ügyfeleket.

De azok nem jöttek.

Magyarország, 1976 Budapest V., Szervita (Martinelli) tér, parkolóház szervíz. – Kép forrása: Fortepan 139867 / UVATERV

1975-ös adatok szerint a parkológarázs napi átlagos kihasználtsága abban az évben mindössze 7,6% volt, éves átlagban a legmagasabb kihasználtság 13 és 14 óra közé eső időszakában is csak 14%. Különösen rossz számok ezek annak a ténynek a fényében, hogy időközben a parkolóhelyek száma is jelentősen lecsökkent, mert a kihasználatlanságot úgy próbálták valamelyest orvosolni, hogy az első szintet egy az egyben átadták az IBUSZ bérautó-állományának, illetve sok helyet a beruházásban érintett mintegy 18 különböző vállalat autóinak tartottak fenn.

Magyarország, 1976 Budapest V., Szervita (Martinelli) tér, parkolóház benzinkút. – Kép forrása: Fortepan 139869 / UVATERV

A hetvenes és nyolcvanas évek napi-, heti- és havilapjaiban folyamatosan sorjáztak a parkolóházat népszerüsítő hirdetések; kevés sikerrel.

Egy hirdetés a sok közül a Képes7 c. lapból, 1988 Kép forrása: Képes7 / Arcanum

A rendszerváltást követően, a megnövekedett igényeknek köszönhetően a kihasználtsági ráta megugrott, és jellemzően száz százalék körül mozgott. Ugyanakkor az épület nagyon rosszul öregedett: a kezdetektől beázó felső szint például teljes tetőcserére szorult volna, a szűk fordulók és a belső terek anomáliái gazdaságosan nem voltak az új kor igényeinek megfelelően átalakíthatók.

A tér 2014 májusi, illetve 2021 márciusi látványa a google maps képein

Két évtizedes – hosszúra nyúlt – agónia, számos tulajdonos- és megannyi meghiúsult mesterterv után, az épületet 2017-ben elbontották. Helyén egy hét föld feletti és öt föld alatti szinttel rendelkező exkluzív, parkoló-és irodaház épült a felső szinteken luxus-apartmanokkal. A Szervita Square Building – mert így hívják az épületet – nagy, tükrös felületeivel sokkal organikusabban illeszkedik a térbe, mint a hírhedt előd, igazolva ezzel, hogy a már-már futurisztikusan modern is jól megfér a történeti környezetben, ha azt nem leuralni, hanem a tükrök által megsokszorozni a célja.