1964-1973 – A FIAT 850-ről…

…és arról, hogy miért volt belőlük sok a hazai utakon

Aki már az autókra nyitott szemmel élte az életét a hetvenes, de még a nyolcvanas években is, bizonyára emlékszik rá, hogy a szokásos szocialista felhozatal és a csak nyomokban előforduló nyugati márkák között, mennyire gyakori volt “nyugati” létére a Fiat, és azon belül is a 850-es típus.

Az alap, 850-Berlina – Kép forrása: garaz.cz

Az autó annyira hozzátartozott ekkoriban a hazai utcaképhez, hogy a szemünk és az agyunk belegyúrta a létező szocializmus létező modelljeinek masszájába: nem kaptuk fel rá a fejünket ha láttuk, és nem is igen szerepelt vágyaink tárgyaként, legalábbis nem jobban, mint egy Wartburg vagy egy korabeli Skoda, a Ladáról nem is beszélve.

Magyarország, 1969, Balaton, Révfülöp a kővágóörsi Béke Tsz Birkacsárda nevű borkóstolója – Kép forrása: Fortepan 120889 / Inkey Tibor

De miért volt ez így?

Maga az autó, műszakilag nemigen lógott ki a sorból: hozta a hatvanas évek nyugat-európai “kisautó-trendjének” standardjait: sem a 843 cm³-es motor, sem a 120 km/h-s végsebesség nem volt kiugróan alacsony, a forma pedig – amiről 1967-ben a Road & Track szaklap azt írta, hogy „az egyik legszebb, legjobban kiegyensúlyozott dizájn, amelyet kisautókon valaha is láttak” – határozottan vagány volt a kortárs kisautók között.

Kép forrása: wikimedia.org

A 850-es ezek mellett kifejezetten sikeres modell is volt, a kilenc éves gyártási periódus alatt, több, mint kétmillió darab kelt el belőle; de készült a spanyoloknál SEAT-ként, Bulgáriában gyári alkatrészekből Pirin-Fiat néven, és az Abarth-ot is számos változatban megihlette. Hiba lenne ugyanakkor elhallgatni, hogy az autó nevéhez fűződik az autótörténet egyik legszokatlanabb visszahívása is: 1978 és 1983 között az USA kormánya, tíz évre visszamenőleg visszahívatta az összes autót, a rendkívüli korróziós problémássága miatt.

Egy USA-beli példány. Nem, ez nem matrica. Tényleg ennyire rozsdás. – Kép forrása: barnfinds.com

Nálunk 1966 közepén kezdett cikkezni a sajtó arról, hogy az autó – a Renault-10-el egyetemben – felkerül a MERKUR szállítási terjedelemébe, és a decemberi kínálati listán már beárazva, a coupéval együtt 70 000, illetve 90 000 forintért meg is jelent a típus. Összehasonlításul ugyanekkor, ugyanezen a listán a Skoda 1000-MB 72 000, a 600-as – FIAT-licence – Zastawa 65 000, a 353-as Wartburg Limousine 68 000 forintba került, illetve utóbbi csak került volna, ha lehetett volna kapni.

Kis hazai autózástörténeti gyorstalpaló

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 29/1958-as számú, április 15.-i rendelete értelmében – ami a megjelenés napján hatályba is lépett – “Magánszemély belföldi forgalmi rendszámú használt személygépkocsit vásárlási engedély nélkül vásárolhat.” Ugyanez a változás az új autók értékesítésének a terén egy évvel később jött el, egy új rendelettel, amely – érvénytelenítve a korábbit – kimondta, hogy: “Aki érvényes gépkocsivezetői igazolvánnyal rendelkezik, vagy ennek hiányában büntetlen előéletét érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, új, vagy belföldi forgalmi rendszámú használt személygépkocsit szabadon vásárolhat. Magánszemély új személygépkocsi vásárlására vonatkozó igényét a Csepel Kerékpár és Motorkerékpár Nagykereskedelmi Vállalat előjegyzési rendszerben elégíti ki.”

Valahol Magyarországon, 1967 – Kép forrása: Fortepan 278621 / Artfókusz / Fábián József

Túlzás nélkül állítható, hogy ettől az időponttól – 1959 április 23-tól – datálható a hazai tömegautózás kezdete, mert bár a háború előtt is jócskán futottak már autók Magyarország útjain, a széles társadalmi rétegeknek – legalább elvi szinten – elérhető távolságba mégis inkább ekkortól került a két kerék helyett a négy.

Forgalom. Magyarország, 1964, Budapest V., Budapest VII. Károly (Tanács) körút Dohány utca – Rákóczi út közötti szakasza. – Kép forrása: Fortepan 65049 / Magyar Rendőr

És nagyjából ekkortól számítható a notórius ellátási nehézségek kezdete is.

A gépjárműértékesítésért ekkor a Csepel Kerékpár és Motorkerékpár Nagykereskedelmi Vállalat felelt, aki a MOGÜRT által behozott és a Belkereskedelmi Gépkocsijavító Vállalat ellenőrzésén átesett autókat forgalmazta, de hamar világossá vált, hogy a hirtelen megugró igények kiszolgálása meghaladja a cég kapacitását.

Az Autó és Autóalkatrész-Kereskedelmi Vállalat 1. sz. fiókja. Magyarország, 1955. Budapest VI. Andrássy út (Népköztársaság útja) – Nagymező utca sarok. A sarokháztól balra a Budapest táncpalota, mellette a Fővárosi Operettszínház. – Kép forrása: Fortepan 103044 / Budapest Főváros Levéltára / Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

Az 1959-es, kicsit több, mint fél évben 1200 Moszkvics, 1050 Skoda, 750 Wartburg, 250 Trabant, 200 Simca, 30 Volga és 20 egyéb, különböző gyártmányú új személyautót adtak el magánszemélyeknek. Már ekkor sem tudták kielégíteni 800 Moszkvics, 1000 Trabant, 400 Wartburg és 200 Skoda előjegyzőjének igényét.

Az 1960-as évi tervek 3 500 darab autó – Moszkvics, Skoda, Wartburg és Trabant – forgalomba hozataláról szóltak, de már márciusban annyi volt az igénylés, hogy csak Moszkvicsra fogadtak el újabb előjegyzést.

És a helyzet rohamosan romlott.

Telekocsi. Magyarország, 1960. Skoda 1101 (Tudor) típusu személygépkocsi. – Kép forrása: Fortepan 28108 / Umann Kornél

1964 január elsején megalakult a MERKUR, a kínálatban a Trabant és a Wartburg szerepelt, illetve az év folyamán érkezett a 403-as Moszkvics és a Skoda 1000 MB a palettára, de az ellátás volumenét jól jelzi, hogy május 31.-ig – öt évvel a szabad autóvásárlás engedélyezése után – az országba 101 Wartburg és 172 darab Moszkvics érkezett a MERKUR telephelyére s még ezek közül sorsolták ki a 118 darab OTP-nyeremény-autót is.

Magyarország, 1966. Budapest XXI. Csepel, a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat telepe egy HÉV szerelvényből nézve. – Kép forrása: Fortepan 178430 / Bojár Sándor

Az 1965 évi értékesítések sem érték el a tízezres darabszámot; a választék ekkor a Trabant Limousine-ból és kombiból, a Wartburg 353 Limousine-ból és De-Luxe-ból, a Skoda 1000MB-ből, a Moszkvics 403 és 408-ból, illetve a Volgából állt.

Ekkor ugye, még sehol sem volt a szovjet FIAT-kooperáció; a KGST-országok ipara egyszerűen nem tudta kielégíteni az igényeket.

Nem csak nálunk, máshol sem.

Magyarország, 1970. Budapest, MERKUR kocsi-átvételi sorszámok. – Kép forrása: Fortepan 195660 / Bojár Sándor

Azokban az országokban, ahol folyt személyautó-gyártás (NDK, Csehszlovákia, Szovjetúnió, stb), a termelés zömét a saját piac szívta fel, vagy – mint a nyugaton sem sikertelen Skoda 1000 MB esetében – a gépkocsikat igyekeztek a lehető legnagyobb számban a tőkés piacokon értékesíteni. Románia a hiányra a Dacia megalapításával, Bulgária pedig a Renault 8 és 10 licence-alapú gyártásával reagált, nekünk azonban nem volt kapacitásunk az ekkor már igen jelentős és sikeres Ikarus mellett, még a személyautó-gyártásba is belevágni. (Tegyük hozzá, hogy a “nagy, közös politikai akarat” sem volt meg hozzá.)

A bolgárok válasza az autóhiányra, a Bulgarrenault – Kép forrása: wikipédia / NONOTTE M

Nekünk, maradt tehát a nyugati import, de ez is szorul némi magyarázatra.

Mint fentebb írtuk, a 850-es FIAT (és a RENAULT 10-es, illetve a FIAT 2300 is), a 66-os év végi listákon már beárazva szerepelt, és a következő év elején, egy kisebb kontingens, már be is érkezett az országba. Annyi szépséghibája azonban már a forgalmazás kezdetétől volt a dolognak, hogy a MERKUR által forgalmazott nyugati típusok esetében, – a keletiek 50%-ával szemben – csak a vételár 100%-ának befizetése esetén vettek fel előjegyzést. (Mondjuk 67-ben nem érkezett még belőlük számottevő mennyiség.)

Magyarország, 1970, Budapest XXI. Csepel, a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat telepe. Kép forrása: Fortepan 208878 / Főfotó

1968-ban az éves eladott 21 222 darab autónak már mintegy 16 %-a nyugati importból származott, melyben a legjelentősebb tételt a FIAT 850 Limousine tette ki.

A kínálat és az eladott darabszámok is folyamatosan nőttek a későbbiekben, de ez igaz volt a vásárlókedvre is, mellyel továbbra sem tudott lépést tartani a belterjes KGST járműipar. Ezért néhány nyugati típus – mikor, melyik – ettől kezdve folyamatosan szerepelt a MERKUR kínálatában egészen a cég 1993-as megszűnéséig.

Szóval, ezért volt annyi 850-es FIAT a hetvenes-nyolcvanas években a hazai utakon.